Sajnos Magyarországon még mindig jelen van a „feldobáljuk két nap alatt” szövegkörnyezettel élő kivitelező, sőt ebből több van, mint a szabályokat megfelelően alkalmazó igazi szigetelő szakemberekből.

Például 2 hete mellettem dolgozott egy fiatal kőműves srác, és mondtam neki, hogy kenje meg a lapot. Konkrétan dobott kanállal egy nagy pacát a közepére, pár pontot elszórva, de abban sem volt semmi logika. Erre én mondtam neki, hogy szedje le és kenje meg pont-peremmel a lapot. Mire az ember megpróbálta megmagyarázni, hogy ebből, hogy lesz pont-perem kenés. (felhelyezi a lapot és utólag kikeni a szélét) Ilyenkor kérdem én, hogy fogja megfelelően pozícionálni és a nem látszó rész, amit nem tud kikenni, annak, hogy lesz kikenve a széle? Megmondom, sehogy! A válasza az volt, hogy az előző munkahelyén így tanították neki az öreg szakik. Ezzel van a baj, hogy nincs ma Magyarországon hőszigetelő szakember képzés, nagyrészt a festők és kőművesek tevékenysége lett. A pontszerű ragasztás nem helyes megoldás, sőt nincs megfelelően ragasztva a lap, csak elvétve pontokon fogja a szigetelő anyagot, ezért száradást követően fizikai hatásra könnyen elválhat. Ez pont-perem ragasztás esetén nincs, sőt a kísérletező kedvűek fél-fél tábla polisztirollal próbálják ki mind a két módszert.

Miért kötelező a pont-perem ragasztás?

• Elsősorban rögzítés, hogy ne szakadjon le, későbbiekben ne repedezzen
• Tűzvédelmi szempontok (kürtő hatás)
• Matraceffektus, mivel mozognak a táblák
• És még egy fontos tényező:
  A hőszigetelés egyik alapvető célja az ingatlan légtömörségének növelése. Ha egy olyan rendszert készítünk, amelyen alulról felfelé tud áramlani a fal és a szigetelés között a levegő, az nem lesz légtömör. Ezt főleg hideg szeles időben tapasztalhatjuk. Szellőzik és télen egyben hűti is a falazatunkat, ezáltal csökken a szigetelésünk hatásfoka. Ezért javasoljuk szigetelés előtt a pucér falak bevakolását is!

Szóval ezért javasoljuk a perem-pont vagy pont-perem ragasztást. Könnyebb megmutatni, mint leírni, de mi az alábbi módszerrel kenjük meg a lapokat. Lehet, hogy egy építkezés során 20-30 ezer Forinttal több polisztirol ragasztót kell felhasználnunk, de legalább abban biztosak lehetünk, hogy 20 év múlva is biztosan fog tartani a szigetelésünk.

Tévhit, de nem fagyálló csemperagasztóval dolgozunk. Polisztirol vagy kőzetgyapot ragasztáshoz kifejezetten a szigetelőlapokhoz kifejlesztett ragasztóval dolgozzunk!

Következő hasonló cikkünkben a dűbelezésről fogunk írni!

Sokan a perem és 3 nagyobb pont módszert szokták használni, az is egy nagyon jó megoldás. Én inkább kisebb átmérőjű, de a több pontot szoktam alkalmazni. A ragasztó állaga keményebb, de még kenhető állagú legyen. Kőzetgyapot ragasztásához kifejezetten kőzetgyapot ragasztót javasolunk!