Mennyit spórolhatunk egy korszerű homlokzati hőszigeteléssel?

Természetesen, ha egy ökölszabályt szeretnénk nézni, az első és legfontosabb tisztázni, hogy a különböző felületek, mennyire számítanak az épületünk hőveszteségét illetően.

Általánosságban elmondható, hogy a külső falazatunk 25-40%-ban felel a hőveszteséget illetően, viszont nagyban függ a falazat és nyílászárók homlokzati arányától is. A számítások egyszerűsítése és egy átlagos kádárkocka házat figyelembe véve számoljunk 1/3=33,3%-os aránnyal.

Amikor hőszigetelést választunk, leginkább 2 féle fizikai jellemzővel találkozhatunk.

• hővezetési tényező, amelynek a mértékegysége W/mK, VAGYIS ez maga az anyag jellemzője. Minél kisebb ez az érték, annál jobb a szigetelő képessége. Jelölése: λ (lambda) Egy anyagnak, ha 1 cm keresztmetszetű vagy 1 m, akkor is ugyanannyi a lambdája, mivel ez maga az anyag jellemzője.
• hőátbocsátási tényező: Ez már egy konkrét szerkezet hőátbocsátását jellemzi, vagyis számít az anyagvastagság és az anyagok hővezetési tényezője is. Mértékegysége: W/m2K, Jelölése: U, régen K-val jelölték. Magyarul egy 20 cm-es hőszigetelő lapnak ugyanakkora lambdával, sokkal kisebb lesz a hőátbocsátása, mint egy 5 cm-es szigetelő lapnak. Ergo minél kisebb a hőátbocsátási tényező, annál jobb a falazat hőszigetelése.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Vegyünk egy átlagos, 120 nm-es falazattal rendelkező ingatlant! Nézzünk egy téli hőmérsékletkülönbséget! Bent 20, kint -5 celsius fok. (25 Celsius különbség)

Egy átlagos B30-as falazat U értéke 1,51 w/m2K (cementes vakolattal)

Most pedig szorozzuk össze ezt a 3 értéket: 120x25x1,51=4530 W

Most megkaptuk, hogy a falazat 4530 W-tal fűti az utcát. És ez a szám nem időszakos, hanem állandó ezen a hőmérsékletkülönbségen. Olyan, mintha 45 db 100 W-os izzót égetnénk egész nap a falazaton keresztül elszökő energiából.

Falazatok hőátbocsátása polisztirol szigeteléssel (cikk)

Mit tehetünk? Szigeteljük a homlokzatot!

Igen, de most jön a jogos kérdés, hogy mivel és mekkora szigeteléssel. Ugyanis téves információkra hagyatkozva alulméretezhetjük a szigetelést, de akár feleslegesen is égethetünk el forintokat, mivel egy túl vastag szigetelésnél sosem fog megtérülni a befektetés.

A diagrammon egy B30-as falazat hőátbocsátási tényezőjét vázoltuk fel, különböző hőszigetelési vastagságokkal. A tengelyen jobbra haladva nő a hőszigetelés vastagsága és csökken a hőátbocsátási tényező. A piros vonal a jelenlegi rendelet külső falon való elvárás felső határa (0,24 w/m2K). Láthatjuk, hogy ebben az esetben a 15 cm-es eps szigetelés megfelel a mai modern lakóház követelményeinek, de a 12-es már nem.

A diagrammot tovább elemezve azt vehetjük észre, hogy már az eredeti állapothoz képest 2-5-8 cm-es szigetelés is óriási javulást tud okozni a falszerkezetben, majd ez a görbe a vastagság hozzáadásával folyamatosan elkezd laposodni.

Két trendvonal ráhelyezésével egyből láthatóvá válik, vagyis 10 cm-nél, majd 25 cm-nél ismét van benne 1-1 törés.

A diagram megmutatja, hogy a B30-as falazatok szigetelése 20 cm felett már csak kis tartományban változtatja meg egy-egy falazat hőátbocsátását, ezen méret fölött már érdemes erősen elgondolkodni a megtérülésén is.

Ha a személyes véleményemet szeretnék olvasni, akkor 15-20 cm-es szigetelést raknék erre a falazatra. Miért? Mert a vastagabb hőszigetelő anyagok elterjedésével csökkentek ezen anyag kiegészítői és 5 év múlva is egy korszerű hőszigetelt falazatunk lesz.

Mi a baj a vékony szigeteléssel?

Nem tartja elég melegen a falazatot, párafeldúsulás következhet be. Alacsonyabb hőmérsékletű lesz a falazat, ezért a párakicsapódás veszélye nagyobb. Egy másik fontos tényező, hogy elveszítjük a nagyobb megtakarítás lehetőségét, mivel egy vékony és vastag hőszigeteléshez szintén megkell venni a ragasztót, hálót, dűbelt és vakolatot is, amely rendszer esetében egy vékony szigetelés csak töredékét képezi a teljes befektetésnek.

Mi történik, ha túl vastag hőszigetelést rakunk fel?

A mai trendben leginkább divatos jelenség, ha túlszigeteljük az ingatlant, amely több veszélyt is jelent. A benapozással és csomópontokkal is lehet problémánk, mivel a hőhidak leginkább a csomópontok hőszigetelő képességének a különbségéből alakulnak ki. Egy nyílászáró kávájára behatárolt a szigetelőlap vastagsága, azonban a falazaton sokkal többet szokás felrakni. Magas hőszigetelésnél erre a veszélyre fokozottan érdemes figyelni.

További probléma a benapozásban rejlik, mivel egy vastag szigetelésnél akár lőrésszerűnek is hathat egy-egy nyílászáró, amely komoly fényt is kitakarhat egy belső helységtől.

Fontos figyelembe venni a megtérülési időt, mivel vastag szigetelésnél irreálisan hosszúra nyúlik.

Számoljuk ki egy-egy falazat konkrét hőveszteségét Forintban!

Ha megszorozzuk a konkrét falazat hőátbocsátását 10-el, akkor megkapjuk, hogy egy nm területű falazat fűtéséhez szükséges földgáz mennyiséget egy teljes évre. Ez a 10-es szorzó egy átlagos Magyarországi időjárási viszonyokhoz rendelt érték, bizonyos területeken ez eltérhet.

1.51 w/mK x10= 15.1 m3 fölgáz ára/fal m2/év

Ezt, ha megpróbáljuk forintositani a fenti példában lévő 120 nm-es kádárkocka házra, akkor 15.1x120x100Ft=182168 Ft-ot fogunk elveszíteni a falazaton keresztül!

A 100Ft-os gázár egy átlagos könnyen számolható érték, természetesen lehet országosan is eltérés, illetve figyelembe kell venni a kiszámíthatatlan energiapiacot is.

A 182168 Ft csak a falakon keresztül történő hőveszteség, ezt érdemes 3x megszorozni és megkapjuk a teljes épület nagyságrendi fűtésköltségét.

Nézzük meg ezt különböző vastagságoknál, teljes megtérülést/év, illetve ezt követően várható gázfogyasztásunkat.

A táblázatban elég jól kivehető, hogy 10-ről 20 cm-re történő szigetelés még elgondolkodtató, mivel egy ilyen vastag szigetelés ilyen számítás mellett csak a lapok árát nézve 2,5 év helyett 4,5 év alatt megtérül. Viszont a 30-as szigetelés már csak évi 6eFt fűtésköltség különbséget fog eredményezni a 20-ról 30-ra való bővítés esetén egy + 350eFt-s kiadás mellett.

Természetesen a trollok védelmében kihangsúlyozom, hogy nem minden 120 nm-es falazattal rendelkező tulajdonos fűtésköltsége ilyen magas, lehetnek eltérések. Viszont a nagy átlagot tekintve elavult nyílászárókkal, rossz tető és aljzatszigeteléssel hasonló értékeket lehet elérni. Amennyiben ezeket a felületeket is szigeteljük, tovább növelhetjük a megtakarításunk és ezáltal kevésbé terheljük a környezetünket is.

A cikkünk befejezéseként kiemelem, hogy a fenti táblázatok 2020. februári árakkal és csak a hőszigetelő lapokra vett megtérüléssel számoltuk. Természetesen tudjuk, hogy egy szigetelés nem csak ennyiből áll, vannak kiegészítő anyagok is a ragasztó, háló és vakolat mellett, illetve nem szabad elfelejteni a folyamatosan növekvő kivitelezési költségeket sem. Ettől függetlenül a számítások során érdemes figyelembe venni a hőszigetelés értéknövelő hatását is.