Hőszigetelés bővítés, lapról-lapra szigetelés

Egy új fogalmat szeretnénk bevezetni, nevezzük el lapról-lapra szigetelésnek. Ezt a „fogalmat” most találtam ki, egyszerű kíváncsiságból felmérnénk, hogy hány ügyfelünk fogja említeni, mennyire hasznosak a hetente megjelenő blogcikkeink.

A meglévő hőszigetelés bővítése az elmúlt pár évben jött divatba, egyre több érdeklődő kérdezi tőlünk, hogy lehet-e, ha igen, akkor hogy és miként álljon neki. Saját véleményem szerint kétélű a dolog. Ha egy rossz minőségű szigeteléssel ellátott vagy akár hibás kivitelezésű falazatot bővítünk modern hőszigetelő rendszerrel, akár rosszabb helyzetet is előidézhetünk, mintha lebontottuk volna az eredeti szigetelést és a nulláról felépítünk rá egy korszerű homlokzati szigetelő rendszert. Mik lehetnek ezek a hibák, ahol már érdemes megfontolni az egész meglévő rendszer cseréjét? Elázott nedves lapoknál, vizesedő falazatoknál, ha dohosságot érzékelnek a tesztvágás során. Mikor kötelező bontani ezeket a szigeteléseket? Ha laza, lobogó, dűbel hiányos szigetelés található a homlokzaton. Nem állnak szilárdan a lapok, ha NEM pont/peremmel lett ragasztva a felület. Ezekben az esetekben kötelezően bontjuk a meglévő szigetelést.

Mikor válasszuk a 2 réteg szigetelést?
Ha a felület szilárdan áll, nem lobog, nincsenek rajta ázásnyomok és egészséges képet ad. Ha ezek a feltételek megvannak, akkor pedig akár magasabb hatásfokú szigetelést is előállíthat, mintha ugyanazt a vastagságot 1 rétegből idézte volna elő. Gondoljon az alap hőszigetelő rétegre, amely rendelkezik háló, ragasztó, vakolat, ráadás egy ragasztási hézaggal is, aminél légréteg is van. Na ezt megfejeljük még egy ilyen réteggel. Tovább csökkentjük a hőhidakat, erősítjük a felületet.

A ”lapról-lapra hőszigetelést” csak erre minősített hőszigetelő rendszerrel szabad megvalósítani, amelyet nálunk is kaphat. Fontos, hogy rendszerben vásárolja meg!

Megéri bővíteni a szigetelésünket?

Attól függ, hogy mit szeretnénk elérni… Egy átlagos 2000-es években épült B30-as falazat hőátbocsátási tényezője 1.5 W/m2K hőszigetelés nélkül. 5cm-es polisztirol hőszigetelő rendszerrel ellátva ezt 0,515 W/m2K környékére csökkentjük, amely az akkori lapok hővezetési tényezőjével számolva inkább 0,6 W/m2K a gyakorlatban. Ha ezt még 10 cm-rel ellátjuk, akkor 0,22 W/m2K környékére tudjuk csökkenteni a hőátbocsátását a falazatunknak, amely a jelenlegi fele lesz, de ennek a 2 légréteg miatt a gyakorlatban magasabb a hatásfoka. A gyakorlatban természetesen nem azt fogja jelenteni, hogy a felére csökkentjük a fűtésköltséget, mivel még sok egyéb felület is van az ingatlanon amit tovább kell szigetelnünk, hogy a fallal arányosan csökkenjen a fűtésköltség. Ettől függetlenül szemmel látható mértékben és érezhetően fog csökkenni a fűtésre fordított energia mértéke.

Ezzel a 0.22 W/m2K hőátbocsátási tényezővel megfelelünk a 2018-as jogszabályoknak, de ha 10 cm-es grafitos szigetelésben gondolkodunk, akkor a 2021-ben bevezetendő szabályokra is felkészülünk.

Ha megtérülésben gondolkodunk, akkor nem biztos, hogy ez a beruházás a fűtésen megtakarított forintokból fog összejönni, mert itt már nem csökkent annyit az energiafelhasználás, mintha a nulláról gondolkodnánk és azt a rezsiköltséget szeretnénk csökkenteni. Ha a ház homlokzata, színe, vakolata felújítást igényel, akkor mindenképpen érdemes a bővítésben is gondolkodni. Ha már az ingatlant újra színezik, akkor jobb esetben fogják glettelni, színezni és állványozni, amelyet egy komplett hőszigetelő rendszer kivitelezése során is alkalmaznak. Ilyenkor már érdemes a szigetelés bővítésre is árajánlatot kérni. A gyakorlatban a téli időszakban számoltunk az egyik kivitelező partnerünkkel egy kétszintes családi ház újra színezését vagy szigetelését. Színezés esetén olyan 1.3 mFt, míg szigetelés+színezés esetén 1.95 mFt körül jött ki az összeköltség. Ebben az esetben már érdemes megfontolni és megtérülésnél inkább a különbséget kell figyelembe venni.

Szigetelés bővítés menete
A lapról lapra hőszigetelés első lépése feltárás. Felületenként egy-egy 1 nm-es kockát érdemes vágni, amelyből pontosan megállapítható, hogy milyen rétegrendben és milyen elven volt felrakva a terhelendő hőszigetelő rendszer. Megállapítjuk, hogy milyen elven ragasztották fel a lapokat, hány dűbel található meg 1 négyzetméteren, illetve helyesen ágyazták-e be a hálót. Az üvegszövet háló beágyazásának módja különösen fontos, mivel ha nincs meg a kellő anyagvastagság, vagy az lazán tapad a polisztirolra, akkor a későbbiekben tapadási problémát okozhat.

Ha az állapotfelmérés során nem vettünk problémát, akkor nyugodtan gondolkodhatunk lapról-lapra szigetelésben, de fontos, hogy olyan hőszigetelő rendszert vásároljunk, amely rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal.
Az alapfelületnek jó tapadóképességűnek kell lennie, de általánosságban elmondható, hogy a szigetelt épületek nagy része normál díszvakolattal készült, amely nagyon jó tapadást biztosít a lapok ragasztása során. A hőszigetelő rendszer építése előtt végezzük el a felesleges elemek eltávolítását, javítsuk le ragasztóval a felületi hibákat.
Lapról-lapra szigetelés esetén fontos, hogy feszültség mentesítsük a felületet. Ez azt jelenti, hogy 3x3-as raszterháló szerűen vágjuk át az üvegszövet réteget, illetve a nyílászáróknál vízszintes és függőleges csíkokat vágjuk. Azért kell ezt megtenni, mivel a mechanikai rögzítés során a 2 réteg feszültséget kelthet és később repedéseket okozhat ha ezt nem tesszük meg. Portalanítsuk, tisztítsuk meg a felületet.
Elkezdődhet a szigetelés, hagyományos pont-perem módszerrel ragasztunk. Innentől kezdve a dűbel méretének a kiválasztásától eltekintve megegyezik a technológia a hagyományos hőszigetelő lapok felragasztásával.
A dűbel kiválasztása során javasoljuk, hogy fémszegeset használjon, inkább többet, mint kevesebbet, illetve a méretezés során vegye figyelembe a 2 réteg szigetelést, ragasztási hézagokat, alapvakolás vastagságát. Érdemes húzáspróbát csinálni.