Üvegszövet háló gramm súly: mit válasszon?

Az „üvegszövet háló gramm súly választás” azért tipikus bizonytalanság, mert a boltok polcain a 145 g, 160 g, 165 g, 330 g mind ugyanúgy néz ki. Közben a felület, a hőszigetelő anyag, a ház elhelyezkedése és a kivitelezés minősége alapján nagyon nem mindegy, melyik a jó döntés. Nézzük végig mérnöki logikával, de kivitelezői szemmel - hogy biztosan azt kapja, ami a házának kell.

Mit jelent a gramm súly, és miért nem csak szám?

A gramm súly (g/m2) azt mutatja meg, hogy 1 négyzetméter üvegszövet háló tömege mennyi. Általában minél nagyobb ez a szám, annál több anyag van benne, nagyobb a szilárdsága, jobb a szakítószilárdság és a repedésáthidaló képesség.

De két fontos kitétel van.

Az egyik: két azonos gramm súlyú háló között is lehet minőségi különbség. A szövés, a szálvastagság, a szemméret és főleg az impregnálás (alkáliálló bevonat) legalább annyit számít, mint a g/m2. A ragasztó-lúgos közegében a gyengébb impregnálású háló hosszabb távon veszít a szilárdságából.

A másik: a háló önmagában nem dolgozik. Rendszerben dolgozik - ragasztóval, szigetelőlemezzel, dűbelekkel, élvédőkkel, alapozóval, vakolattal. Ha a rétegrend vagy a bedolgozás hibás, egy 330 g-os háló sem fog csodát tenni.

A tipikus gramm súlyok: mire valók a gyakorlatban?

A magyar piacon homlokzati hőszigetelő rendszerekhez leggyakrabban 145-160 g/m2 közötti hálót látni. Ez nem véletlen: családi ház homlokzatra, korrekt kivitelezéssel ez a tartomány általában jól működik.

A 145 g/m2 környéke inkább az „alap” kategória. Megfelelő lehet sík, védett homlokzaton, normál igénybevételnél, jellemzően EPS rendszereknél, ahol a teljes rétegrend rendben van, és nem várható fokozott mechanikai terhelés.

A 160 g/m2 már egy érezhetően biztosabb választás. Nem feltétlenül a „duplán jó”, inkább az a szint, ahol a kivitelezői rutin és a valós homlokzati terhelés találkozik: jobban tolerálja a kisebb mozgásokat, kevésbé érzékeny a bedolgozási hibákra, és általában jobb tartalékot ad repedések ellen.

A 330 g/m2 és a páncélháló (extra erős, sokszor sűrűbb szövésű) már célfeladatra való. Ilyenkor a kérdés nem az, hogy „szebb lesz-e”, hanem hogy „szükséges-e a védelem”. Lábazat, erősen ütésálló zónák, közlekedő mellett futó homlokzatok, vagy olyan helyek, ahol a felületet rendszeresen éri mechanikai behatás - ott van értelme.

Üvegszövet háló gramm súly választás homlokzatra

Homlokzaton az első döntési pont nem a szám, hanem az igénybevétel.

Egy átlagos családi ház, normál környezetben, 145-160 g/m2 között általában jól kiszolgálható. Ha a költségkeret feszes, és a homlokzat kevésbé veszélyeztetett (nincs labdajáték, kerti munka a fal mellett, nincs keskeny járda a fal tövében), a 145 g/m2 is lehet korrekt. Viszont ha hosszú távra gondolkodik, a 160 g/m2 sokszor a legjobb ár-érték pont.

Mikor mondjuk azt, hogy inkább 160 g/m2? Ha a homlokzat nagy felületű, erősen benapozott, vagy nagy a hőingás (déli-nyugati tájolás, sötétebb vakolatszín, szélsőségesebb mikroklíma). Ilyenkor a rétegek többet mozognak, és a hajszálrepedések kockázata nő.

Mikor érdemes 330 g/m2-re gondolni? Ha a homlokzatot várhatóan éri fizikai terhelés: alacsony parapet, gyerekek játéka, kutya, bicikli, szemetes mozgatása, kapubejáró melletti sáv. Nem kell az egész házra 330 g/m2 - sokszor elég a kritikus zónákban megerősíteni.

EPS, grafitos EPS, kőzetgyapot: ugyanaz a háló jó mindhez?

A kérdés jogos, mert a hőszigetelő anyag viselkedése különböző.

EPS és grafitos EPS rendszereknél a felület alapvetően stabil, de a hőtágulás és a napsütés okozta feszültségek megjelenhetnek. Itt a 160 g/m2 gyakran „nyugodt” választás, főleg ha a ház déli oldala nagy, vagy sötétebb színt tervez.

Kőzetgyapotnál a rendszer pára- és tűzvédelmi előnyei mellé általában nagyobb odafigyelés társul a mechanikai viselkedésre is. A kőzetgyapot táblák rugalmasabbak, és a felületképzésnél különösen fontos a jó minőségű ragasztó, a megfelelő dübelezés és a precíz hálóágyazás. Itt sok kivitelező alapból 160 g/m2 körüli hálót preferál, mert a rendszer egészének ad egy stabil, „tartós” érzetet. Nem arról van szó, hogy 145-tel nem lehet megcsinálni, hanem arról, hogy kisebb a hibalehetőség.

Lábazat és földközeli zónák: itt dől el a tartósság

A lábazat nem csak „az alsó 30-60 cm”. Ez a leginkább igénybe vett sáv: vízfelverődés, sóterhelés, fűnyíró, hólapát, kavics, járda melletti mozgás. Ráadásul itt gyakori az XPS szigetelés, ami keményebb, de a felületet ütés éri.

Ilyen helyre a 330 g/m2 körüli megerősített háló, vagy dupla hálózás (az adott rendszer előírása szerint) sokszor indokolt. Nem azért, mert „szabály”, hanem mert a javítás később drágább és csúnyább, mint a megerősítés most.

Fontos: a lábazatnál a háló csak akkor segít, ha a ragasztó réteg vastagsága, a csomópontok (indítóprofil, vízorros élképzés, dilatációk), és a záró réteg is lábazatra való. Egy homlokzati vékonyvakolat a lábazat legalsó részén nem mindig jó ötlet.

Két gyakori hiba, ami független a gramm súlytól

Az egyik a rossz beágyazási mélység. A hálónak a ragasztó erősítő réteg felső harmadába kell kerülnie, nem a szigetelőlapra „ráfektetve”. Ha túl mélyen van, nem dolgozik repedés ellen. Ha túl közel van a felszínhez, sérülékenyebb.

A másik az átlapolás és csomópontkezelés elnagyolása. Homlokzaton az átlapolás tipikusan 10 cm körüli, sarkoknál, nyílásoknál pedig sarokerősítés szükséges. A nyílászárók sarkainál átlós erősítő betét nélkül a repedéskockázat látványosan megnő - és ilyenkor hiába „vastag” a háló, a feszültség pontszerűen gyűlik össze.

Mikor fizet ki a magasabb gramm súly? És mikor felesleges?

A magasabb gramm súly akkor fizet ki, ha valódi terhelést vesz le a rendszerről. Mechanikai igénybevételnél ez egyértelmű: ütésállóságban tényleg érezhető.

Hőmozgásoknál és repedéskockázatnál a helyzet árnyaltabb. A 160 g/m2 gyakran jó „biztonsági sáv”, de a repedések nagy része nem attól lesz, hogy 145 helyett 160 kellett volna. Inkább a rossz alapfelület, a nem megfelelő ragasztó, a nem elég dübel, a gyenge csomópontképzés, vagy a kapkodó kivitelezés szokott a háttérben állni.

Felesleges lehet a 330 g/m2 teljes homlokzatra egy védett, kert felőli, kétoldalt takart családi házon, ahol nincs mechanikai kockázat. Ilyenkor okosabb ugyanazt a plusz költséget jobb ragasztóra, jobb dübelre, vagy egyszerűen gondosabb kivitelezésre fordítani.

Hogyan döntsön gyorsan, ha ajánlatot kér?

Ha egy kivitelező vagy webáruház csak annyit kérdez, hogy „145 vagy 160?”, nyugodtan kérdezzen vissza. Mi azt javasoljuk, hogy a döntést 3 mondatban tegye egyértelművé: milyen szigetelés (EPS, grafitos, kőzetgyapot, XPS), hol lesz (homlokzat, lábazat, ütésveszélyes sáv), és milyen a ház helyzete (tájolás, erős napsütés, szűk járda, közterület közelsége). Ebből szakmailag már nagyon jó hálóválasztás adható.

Ha szeretné, hogy ez ne találgatás legyen, a homlokzatihoszigeteles.hu oldalon anyaggal és kivitelezéssel együtt is tudunk kalkulációt és gyors ajánlatot adni - és közben elmondjuk azt is, hogy az adott házánál miért elég a 160, vagy miért indokolt a megerősítés a lábazaton.

A jó választás célja nem a „legvastagabb”, hanem a nyugodt homlokzat

Az üvegszövet háló gramm súly választás lényege nem az, hogy mindig a nagyobbat vegye. Az a cél, hogy a ház adottságaihoz illeszkedő tartalékot építsen be ott, ahol tényleg kell, és közben a kivitelezés fegyelmezett legyen a részleteknél. Ha bizonytalan, inkább kérdezzen rá a kritikus zónákra (lábazat, sarkok, nyílások), mert a homlokzat tartóssága sokszor ott dől el - és ott a legolcsóbb most jól dönteni.