Milyen gyorsan térül meg a szigetelés? Alapvető kérdések szigetelés előtt!

Nem húzom a sorokat, inkább leírom. A közel 3 millió ingatlanból olyan 2 millió nem rendelkezik jó energetikai tulajdonságokkal, sőt ennek közel a felét szakmailag megalapozott feltételezések szerint nem éri meg felújítani. Felmérések szerint minden harmadik családi ház tulajdonos tervezi, hogy a pár éven belül megcsináltatja a szigetelését a házának. Legyen szó homlokzati hőszigetelésről, vagy tető/födémszigetelésről.

Tudta, h egy jó homlokzati hőszigeteléssel akár önmagában is a felére csökkentheti a fűtésköltségeket. Ezt a fűtésköltséget akár tovább is csökkentheti egy jó födémszigeteléssel, vagy pince esetén további pincefödém szigeteléssel.

Nézzük az anyagi vonzatát, a szigetelés megtérülési idejének a számítása. Megéri?

Vegyünk példának egy tetőtér beépítéses 3 szobás, 2 fürdőszobás, 2 mellékhelyiség, nagykonyha és nagynappalis 2 szintes családi házat, amelynek szigetelés előtt fával a tüzelése éves szinten 130-150 mázsa fát emésztett fel. Ha ennek az árát összeszámoljuk, mai viszonylatban olyan 500 eFt + nem számoltuk a bepakolással eltöltött időt, a fűtéssel való munkát és azt a kellemetlen hideget, amíg felfűtjük a hideg házat. Ezt a mennyiséget biztos forrásból tudom, mivel a családban van ez az ingatlan. Az épület fűtése radiátoros, vegyes fatüzelésű kazán és régi típusú FÉG C18-as gázkazánnal történik.  Szóval nem történt semmilyen fűtéskorszerűsítés, nem építettek be hűtárolókat sem.
A fűtés szigetelés előtt csak fával, mára pedig csak gázzal történik.
A homlokzat hőszigetelése ezelőtt 3-4 évvel 10 cm-es polisztirol szigeteléssel, míg a tető 1 éve kőzetgyapottal lett szigetelve.

Nézzük a számokat!

A szigetelt homlokzat 200 nm, míg a tető 130 nm volt. A homlokzat beruházási költsége mai számokkal nézve nagyjából 2.5 mFt, míg a tető nagyságrendileg 300eFt-ból megvalósítható. Összesen minden váratlan költséggel is 3mFt-ból kell, hogy kijöjjön a hőszigetelés ára.
A ház áttért a fáról a gázfűtésre. Havi általányban 30 ezer Ft-t fizet, amelyből előző évben 60 ezret, míg most 80 ezer Ft körül kapott vissza. Ez azt jelenti, hogy 2 éve 300, míg most 280 eFt körül volt a családiház fűtése. Ebben az évben többet is visszakaphatott volna a család, de tudom, hogy előző télen a padlásszigetelés miatt 2 hétig januárban szinte csak a hideg cserepet fűtötték, míg ebben az évben a belső teljes festés és burkolatok cseréje miatt maxon ment majd egy hónapig a fűtés, mivel száradnia kellett az anyagnak. (mivel szakmabeliek vagyunk, a sajátunkat csak télen van időnk csinálni)

A valós spórolt számadatokat, csak a jövőtélen fogjuk tudni nyilvánossára hozni, de véleményem szerint tisztán látszik, hogy csak a homlokzat szigetelésénél 200, míg a tetővel már 220 eFt-ra növeltük az éves megtakarítást a fűtést tekintve. Ebbe még nem számoltuk bele a hűtésnél megtakarított energiát, illetve azt a kényelmet, amit egy ugyanolyan hőfokon tartott gázkazán nyújt. Jövőre még megmarad ez a kazán, legalább így reális számokkal megmondhatom, hogy mennyit csökkent a fűtésköltség, de 2 év múlva biztos, hogy ezt a részt is korszerűsítjük.

Ha reálisak akarunk lenni, akkor körülbelül 10 év alatt térül meg egy szigetelés, ha csak a fűtést nézzük.

Milyen érvek szolnak még a szigetelés mellett?

• Csökkennek az üzemeltetési költségek, vagyis a fűtés és hűtésköltségek csökkennek.
• A homlokzati hőszigetelés csökkenti a falak hőingását is, amellyel megvédjük a környezeti hatásoktól és így megnöveljük az élettartalmát.
• Értéknövelő hatása van, könnyebb eladni.
• Nem csak a falakon, hanem a lakásban is csökken a hőingadozás mértéke, egységesebb lesz a hőmérséklet, magasabb komfortérzet
• Csökken a falazat nedvessége vagyis kisebb a gombásodás veszélye, egészségesebb tisztább levegő lesz a lakótérben.
• A falazaton kiegyenlítjük a gyengébb pontokat, vagyis csökkentjük a hőhidakat. Kisebb a penészedés esélye. A hideg felületeket csökkentjük.
• Védjük a környezetet, mivel kevesebb energiára van szükség, kisebb a szén-dioxid kibocsátásunk

Az időjárásunk az utóbbi 20 évben is nagyot változott, amelyet akár a globális felmelegedés is okozhat. Ezzel szemben védenünk kell az ingatlanunkat, mivel nem csak az évszakok csúsztak el, hanem a napi hőingás is megemelkedett, amely védelem nélkül károsíthatja a falazatunk. A falazóanyagok vagy bármilyen más építőanyag is hőtágulást szenved el a napi hőingások során. Zsugorodik, vagy tágul, a lényeg a lényegben, hogy mozog és ez ellen védekeznünk kell. Mint anno fizikaórán tanultuk, hogy a híd és a szárazföld egyik végén görgős + fésűs csatlakozással történik, hogy ne rongálódjon maga a hídszerkezet, itt a falazatnál pont ezért használunk szigetelőanyagot.

A homlokzati hőszigetelő lapok megvédik a falazóanyagot a külső hőingástól, télen kitolják a fagypontot és nem közvetlenül a téglát éri a hideg.

Milyen vastag hőszigetelésre van szüksége a falazatunknak?

A hőszigetelés vastagságának számításakor számításba kell venni a megtérülési időt, illetve érdemes csinálni egy hőkamerás felvételt a házunkról, mivel pontosabban is meghatározhatjuk, hogy hol gyengébb a falazatunk hőszigetelése. Ezeken a felvételeken akár feltárhatjuk a jelenlegi hőhidakat, akár a tetőszigetelés, koszorúszigetelés hiányosságát is.

A 2000-es évek elején a vékony, vagyis 3-5 cm-es szigetelőlapokat alkalmaztak, ritka volt a 10 cm-es polisztirol alkalmazása. Mára a 2018-as rendeletet követően 0,24-es hővezetési tényezőtől alacsonyabbnak kell lennie a falazatunknak ahhoz, hogy lakhatási engedélyt kapjunk. Ez nagyágrendileg 12-15 cm-es szigetelőlapokat jelent, amely 2021-től tovább fog szigorodni. Mára sokkal többen rendelnek 15 cm-es szigetelőanyagot, mint 10-est, ebből is látszik, hogy minél energiahatékonyabban szeretnék megoldani a háztartások a hűtés/fűtést.

Véleményem szerint egy vastag hőszigetelés felrakása előtt érdemes megnézni, hogy a házunk adottságai megengedik-e a vastag szigetelőlapokat. Sokszor nem elég széles az ereszdeszkázat, amely egy vastag hőszigetelés és nem megfelelő bádogozás esetén további hibákat okozhatnak. Érdemes keskeny eresznél átgondolni az átépítést, vagy nagy költségek esetén alacsonyabb hővezetésű, vagyis nagyobb hőszigetelő képességű grafitos szigetelő lapok alkalmazását is megfontolni.

Ablakcserét vagy homlokzati hőszigetelést kell hamarabb megcsináltatni?
Elsőnek mindig a nyílászárók korszerűsítését vagy cseréjét érdemes megcsináltatni, majd ezt követően esztétikai okokból a homlokzat hőszigetelését.

Födémszigetelés vagy homlokzat hőszigetelését kell hamarabb elvégeztetni?Általában egymástól független időben végezhető feladatok, vagyis mindegy, hogy milyen sorrendben követik egymást a folyamatok.