Homlokzati szigetelés: korszerű gondolkodás az energiagazdálkodásban

Mindezzel szoros kapcsolatban áll az épületek költségtakarékos fűtése és hűtése. Bár az energiaigény jelentős része származik a közlekedésből, de tény, hogy az energiafogyasztás körülbelül harmadát teszi ki az épületek téli fűtése és azok nyári hűtése. A kiadások jelentős csökkenését hozhatja maga után az ingatlanok hőszigetelése, amivel nem utolsó sorban a környezetterhelés mértéke is enyhíthető lenne. Nem véletlen, hogy a homlokzati szigetelés minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap.

Cél az energiahatékony üzemeltetés

A háztartások költségvetésére egyértelműen jótékony hatással bír a homlokzati szigetelés. Ugyanakkor nem mehetünk el a nyílászárók cseréje mellett sem, mely szintén hozzájárul a havi kiadások csökkentéséhez. Érdemes a pincefödémre és a padlás irányába is gondolkodni, ugyanis a hő ezeken a részeken is elszökhet a házból. A komplex szigetelési rendszer kialakításával hosszú távon biztosan pénzt spórolhatunk meg, s ezért a komfortos belső mikroklímát sem kell feláldozni. Sőt!

Klímaváltozás és pazarló energia felhasználás

A tikkasztó nyári hőséget és a régen látott téli havazást mindannyian tapasztaljuk. Sokszor a két szélsőséges évszak egybefolyik, és az átmeneti hónapok szinte hiányoznak hazánkban is. Az épületeket károsító szélviharok, és az emberi egészségre is veszélyes forróság a klímaváltozással és az üvegházhatással hozhatóak összefüggésbe. A fejlett országok pazarló energiafelhasználása növeli a kibocsátott széndioxidot, ami károsítja az ózont. A cél tehát minden tekintetben az lenne, hogy kevesebb energiára legyen szükség az életszínvonal megváltoztatása nélkül.

Fókuszban az utólagos hőszigetelés

Ha sorra vennénk a lakásfelújítási munkálatokat, akkor a hőszigetelés minden valószínűség szerint vezető helyet foglalna el közöttük. A népszerűsége ellenére is tény azonban, hogy a hazai lakásállománynak csak körülbelül negyede hőszigetelt. Ausztriával összehasonlítva kifejezetten rosszul állunk a területen, ott ugyanis ez az érték 80 százalék.

Magyarországon a családi házak hőszigetelése 12 cm vastagságú általánosságban. Míg Lengyelországban ez a szám 10 cm között mozog, addig az említett Ausztriában a 20 cm-t is elérheti a családi házak hőszigetelése. Bár ez egyfajta összehasonlítási alapot ad, de arra is érdemes hangsúlyt helyezni, hogy mennyire jó hőszigetelő képességgel rendelkezik a választott alapanyag.

Kőzetgyapottól a polisztirol szigetelésig

A kőzetgyapot egy rétegben is jó választás, de a kétrétegű megoldásnak köszönhetően +10 %-os szigetelési eredmény érhető el. A hungarocell esetében is létezik extra lehetőség. A hagyományos, fehér színű típusnál akár 25%-os plusz szigetelési képességet kaphatunk a grafitos hőszigetelő anyagtól.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy kizárólag a homlokzati hőszigeteléstől kár lenne várni az optimális belső mikroklímát. Fontos tudni azonban, hogy az ingatlanból távozó hő körülbelül 25% -a a falakon keresztül hagyja el a helyiségeket. Az ablakok, a tető és a padló is figyelmet érdemelnek, ezért komplex rendszerben érdemes gondolkodni a hőszigeteléssel kapcsolatban.

Ha sorra vesszük mindazokat a tényezőket, melyek hatással vannak a hőszigetelés minőségére, és ezeket sorra korszerűsítjük, akkor nem túlzás azt állítani, hogy akár 50-60%-os energiacsökkentés érhető el. De mi a helyzet azokkal az ingatlanokkal, amelyeket tulajdonképpen hőszigetelni sem érdemes? Ilyenek is léteznek!

Vannak olyan épületek, melyeknek szerkezeti adottságából adódóan már nem érdemes újabb 30-40 évre szóló hőszigetelésben gondolkodni. Ilyenkor a falazat korántsem biztos, hogy képes elbírni egy hőszigetelő rendszert, és alapvetően szerkezetük is hagy maga után kívánnivalót. Régi építésű ingatlanoknál ez a szempont mindenképpen megfontolandó.

Hosszú távú befektetés

Az ipari és a lakóépületek energiafelhasználása közel azonos hazánkban. Természetesen mindez függ az ingatlanállomány aktuális minőségétől, szerkezetétől. Ha tehát a családi házak hőszigetelésével energiahatékonyság lenne elérhető, azzal már a nemzetgazdaság által igényelt energia mennyisége is csökkenthetővé válna. Érdemes minderre egyfajta befektetésként gondolni, amikor a hőszigetelés hiányosságaiból fakadó többlet energia felhasználást a későbbi alacsonyabb érdekében fektetjük be.

A hőszigetelés iránti megnövekedett érdeklődés nem véletlen, hiszen az aktuálisan várható áremelkedés egyértelműen ezt támasztja most alá. Az energiaárak várható jelentős növekedése megelőző intézkedéseket, szigetelési munkálatokat tesz szükségessé.