Ablakkáva hőszigetelése - tippek, tanácsok

Az új építésű ingatlanok esetében már rendszerint korszerű hőszigetelési rendszer kerül alkalmazásra, hiszen ilyen nélkül a használatbavételi engedély sem lenne elérhető. A régebbi épületek esetében pedig egyértelműen az utólagos hőszigetelés jelentheti a megoldást a szigetelési problémákra és az energiatakarékos fűtés megteremtésére.

Hol alakulnak ki leggyakrabban a hőhidak?

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a homlokzati szigetelés fokozott odafigyelést igényel bizonyos területeken. Ezek tipikusan a következők:

• Az ingatlan sarkainál sokszor alakulnak ki hőhidak.
• Ezek az úgynevezett geometriai hőhidak a falak és a mennyezet találkozásánál, valamint a padló és a homlokzati fal területén is problémát jelentenek.
• A felhasznált alapanyagok sem elhanyagolhatóak. Ha ugyanis két eltérő anyagot építünk egymás mellé, akkor azok hőszigetelés tekintetében is másként viselkednek.
• Hasonlóképpen problémásak lehetnek az ajtóknak és az ablakoknak a fallal való találkozási pontjai. A káva hőszigetelése terén tipikusan arról van szó, hogy két eltérő szigetelőképességgel rendelkező anyag kerül egymás mellé. A probléma valós, ugyanis a nyílászáró és a fal nyilvánvalóan eltérő anyagból készül és eltérő funkcióval is bír. Bár azt gondolhatnánk, hogy a káva felülete igen kicsi a teljes homlokzathoz képest, de néha bizony pont az ilyen kis részeken múlik az, hogy milyen az ingatlan belső mikroklímája, mekkora erőforrásokat kell a fűtésre illetve a hűtésre felhasználni.

Megoldást kínálhat az utólagos hőszigetelés?

Mindenképpen. A már kész ingatlanok esetében gyakran találkozni azzal, hogy a homlokzati falazat az alapanyagok tekintetében hagy maga után némi kívánnivalót. A nem megfelelő minőségű alapanyagok használata, vagy azok szakszerűtlen társítása sokszor vezet hőszigetelési hiányosságokhoz. Ilyenkor az utólagos hőszigetelés jelenti a megoldást.

Érdemes tudni, hogy nem csak a falazat érdemel figyelmet, hanem a nyílászárók is. A tapasztalatok szerint lakásfelújítás során sokan kifejezetten a nyílászárók cseréje mellett döntenek. Nem véletlen, hiszen a korszerű nyílászárók akár háromszoros üvegezéssel és többszörös tömítéssel is el vannak látva, ráadásul beépítésükre is fokozottan ügyelnek az igazán megbízható szakemberek. Amennyiben a nyílászáró cseréje elmarad, úgy sajnos a homlokzati hőszigetelés nem hozza a kívánt eredményt.

Nem mindegy a nyílászáró beépítésének módja!

Mint korábban említettük, a homlokzati fal és az ablakok találkozásánál a hőszigetelés elmaradhatatlan. Ennek érdekében az ablak elhelyezésére is fokozott figyelmet érdemes fordítani. A tapasztalatok alapján a legtöbbször a homlokzat középső részére kerül a nyílászáró. Ilyenkor azonban óhatatlanul létrejön egy olyan kis felület, melynél a homlokzati fal befordul a nyílászáró irányába. Amennyiben ennek szigetelése elmarad, úgy a hőhíd jelenség is biztosan problémát okoz majd.

Kétség sem férhet tehát ahhoz, hogy e területen is gondoskodni kell a szigetelésről. A nehézséget azonban a rendelkezésre álló kis felület adja. Érdemes tehát olyan szigetelőanyagot használni, amely speciálisan e területre alkalmas. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a hőszigetelő anyag vastagsága és annak hőszigetelő képessége egyaránt befolyásolja a munkálat eredményességét. Az érintett területen viszont a vastag hőszigetelés nem mindig járható út, hiszen minél vastagabb a felhasznált anyag, annál jobban takarja az ablak tokját.

Mire figyeljünk az ablakkáva szigetelésekor?

Tény tehát, hogy az ablakkáva szigetelése elmaradhatatlan. Ha pedig megtörténik, akkor van néhány dolog, amire fokozottan javasolt ügyelni. Lássuk, melyek ezek!

• Az ablakok rendszerint napi használatban vannak. A szellőztetéssel nem csak friss levegőről gondoskodik az ingatlan használója, hanem a belső levegő páratartalmának elvezetéséről is. A kávaszigetelés tehát csak akkor váltja be a hozzá fűzött reményeket, ha nem akadályozza az ablakhasználatot. Az a hőszigetelés nem sokat ér, ami akadályozza a nyílászáró maradéktalan zárhatóságát.
• Fontos, hogy az ablak tokja ne keskenyedjen el a hőszigetelő anyag felhelyezésével. A szakemberek 20-40 mm-es hőszigetelő anyagot szoktak javasolni a kávaszigetelés esetében. A tokra ráfedő hőszigetelés gondoskodik arról, hogy a hőhíd elkerülhető legyen, vagyis a belső falvégek a harmatpont feletti hőmérséklettel rendelkezzenek. Ennek köszönhetően nem fordulhat elő, hogy a pára kicsapódik. Ennek ellenére a belső mikroklíma mégsem lesz teljesen optimális, ugyanis valamennyi hőveszteséggel mindenképpen számolni kell.

Általános kávaszigetelő anyagok lehetnek, grafitos polisztirol lap, eps polisztirol lap, xps vagy expert lábazati szigetelőlap.

Ezek közül a lábazati hőszigetelő lapokat javasoljuk a leginkább, mivel merevebbek, jobban ellenálnak a külső környezeti hatásoknak.

Alapvetően elmondható, hogy mind építkezés, mind felújítás során célszerű az ablakot a falazat külső síkjára helyezni. Ilyenkor nem jelentkezik a káva, vagyis annak szigetelése sem válik szükségessé. Tulajdonképpen nem történik más, mint az, hogy a káva belülre kerül, ahol már a fűtött tér gondoskodik a felület lehűlésének megelőzéséről. A megoldás ideális választásnak bizonyul annak érdekében, hogy sikerüljön kiküszöbölni egy tipikus hőszigetelési problémát.