Kivitelezési tippek a hálózásig! - Egyszerűen, érthetően!

2019.11.24
Pár napja olvastam egy barkács csoportban a facebookon különböző jó és félrevezető tanácsokat egy hőszigeteléssel kapcsolatos poszt alatt. Ebben felajánlottam, hogy megosztok egy pár gyártó által is javasolt hőszigetelési tanácsot, ennek az ígéretemnek teszek most eleget. Előre elnézést kérek az egyszerű szövegkörnyezetért, most csak közkívánatra gyorsan összeírtam a lapozás legfontosabb szabályait!

Hőszigetelés kivitelezésének folyamata:

Mi sorrendben elsőnek a lábazati xps hőszigetelést szoktuk rakni, majd erre fektetjük rá az indítóprofilt. Miután rögzítettük az indítósínt, kezdhetjük az első sor szigetelés ragasztásával. Sokan ezt fordítva szokták, pedig könnyebb, ha a lábazat hőszigeteléssel kezdünk.

Sokan felvetették, hogy hőhidat képez az indítóprofil. Véleményem szerint legalább 30-40 fokos hőkülönbségnek kell lennie a benti és kinti hőmérséklet között, hogy ezt kimutassa egy hőkamera. Nagyon elenyésző lehet ez a szám, inkább legyen indítóprofilunk, minthogy e-miatt elhagyjuk.

Milyen magasan legyen a lábazati magasság? Honnan kezdjük az első sor homlokzati szigetelés rakását? Miért érdemes bentebb rakni a lábazati lapokat?

Az alap magasságának meghatározása vízzárás szempontjából több lehetőség közül válaszhatunk. Véleményem szerint a talajszinttől érdemes legalább 30 cm-re eltenni a lábazati magasság tetejét, de ha ez 1-2 méteres, akkor sincs semmi probléma. Jelenleg az alacsony lábazati magasság a divat, ezért javasolok 30-60 cm-es sávot. A talajjal érintkező szakaszokat mindenképpen xps lábazati hőszigeteléssel kezdje! A lényeg az, hogy ahol vizet tud felvenni a falszakasz, ott ezen a sávon vízzáró hőszigeteléssel legyen ellátva a lábazat. A tényleges magasság pedig már inkább csak esztétika.


Mit értek azalatt, hogy bentebb rakni a lábazati lapokat?

Régebben divat volt kintebb rakni a lábazati síkot a faltól, utána pedig egy síkba rakták. Mi azt javasoljuk, hogy a lábazat 3-5-cm-rel legyen beljebb a homlokzati síktól, vagyis a  vastagságát úgy válasszák meg, hogy beljebb kerüljön a homlokzatitól. Miért javasoljuk ezt? Azért mert az erre rakott indítóprofilon van egy vízorr, amely a falon lefolyó vizet elcseppenti, és nem engedi behatolni a lábazati szigetelés mögé. Az elcseppenő víz miatt pedig védőjárda alkalmazását javasoljuk, amellyel szintén távolabb toljuk a vizet az alaptól.

Szigetelés rakása:

Szigetelés mindig pont-perem módszerrel ragasztunk, amelynek a képét ebben a blogcikkben láthatják.

Szigetelés szerszámai közül egy pár:

  • vízmérték
  • cekászvágó
  • hőkés vagy rókafarkú fűrész
  • ceruza, mérőeszközök, derékszög, zsineg
  • anyagkeverő
  • és még sok egyéb

Az első sor rakásánál arra ügyeljenek, hogy tökéletes függőt rakjanak és lehetőleg egy 3 méteres léccel folyamatosan ellenőrizzék a vízszintes síkot is. Ha megvan az első sor, akkor féllapos eltolással lehet rakni a kötésben következő sort. Én nem szoktam egy nap 3 méternél magasabbat felrakni.

A nyílászáró sarkainál érdemes úgy kirakni a szigetelést, hogy mindenképpen vágni kelljen az alját egy cipő vagy L alakú lapra. Így elkerülhetjük a későbbi repedéseket.

Miután felraktuk az utolsó sort is, a keletkezett hézagokat nem polisztirol ragasztóval, hanem ragasztóhabbal érdemes kifújni.

Ezt követi a dűbelezés vagyis a rögzítés: Ennek az anyaga lehet műanyag és fémszeges. A fémszeges dűbel körülbelül 2x annyiba kerül, mint a műanyag, de kevesebb hulladékkal jár, erősebben fog. Téglába tilos ütvefúró vagy fúrókalapács alkalmazása, mi egy speciális erre téglára kialakított fúróheggyel szoktunk dolgozni. Nem töri össze a téglasejt szerkezetet, ezáltal fognak a dűbelek. A dűbelek elhelyezésénél a szigetelőlap találkozásaira és a közepére rakjunk 1-1 rögzítést. Lehet, hogy anyagpocséklás, de én a falsarkoknál szoktam rakni a feles lapok közepére is.

Ezt követően becsiszoljuk a fogas lapokat és egyenetlenségeket.

Jöhet az kávázás vagy spalettázás. Mi és a kivitelező partnereink többsége 2-3 cm-es xps lapokkal szoktuk megoldani a nyílászáró befordulásokat. Ennek 2 oka van: Az xps lapoknak jobb a hőszigetelési tényezője, valamint nem hajlik és könnyebb szépen kidolgozni. Fontos, hogy használjunk a derékszöget. Én a nyílászáró aljától indulok derékszöggel és úgy szoktam függőzni.

Ha megszáradtak a lapok, akkor következik az élvédőzés:

Ellenőrizzük, hogy a sarkok és a nyílászáró kávák függőben és vízszintben vannak-e… Ha nem, akkor polisztirol csiszolóval egyengessük. Ha ezzel végeztünk, akkor polisztirol ragasztóval helyezzük fel az élvédőket. Ezt ellenőrizzük vízmértékkel. Az élvédők találkozását a későbbi repedések elkerülése érdekében hálózzuk keresztbe 1-1 csíkkal. Ezt zsebkendőzésnek is szokták nevezni a szakmában.

A következő gyorstalpalóban a hálózás, glettelés és színezést fogjuk részletesen leírni! Remélem, hogy segíthettem!