Tudja, hogy a Magyarországi otthonok hány százaléka nincs megfelelően felfűtve?
Az európai lakosság egy bizonyos része nem teheti meg, hogy télen ne fázzon az otthonában. A statisztika számításakor nem vették bele a lakatlan fűtetlen ingatlanokat, viszont belevették azokat, akik 5 fokkal lejjebb veszik a termosztátot azért, hogy ne pörögjön a gázóra. Ön szerint kik állnak a legrosszabbul? A magyar lakosság egyik kedvenc nyaraló országa, Bulgária 34 % százalékkal, majd a rangsorban nem sokkal hátrébb 23 százalékkal a görögök.
Saját véleményem szerint a rangsort nem csak a gazdasági helyzete határozza meg az országoknak, hanem a földrajzi elhelyezkedése is. Ha megnézzük, de a saját kis elképzelésünkre hivatkozunk, vannak tőlünk rosszabbul teljesítő, de nagyobb vásárlóerővel rendelkező országok is. Azért valljuk be, hogy tőlünk délebbre ritkán szigetelnek 10-20 cm-es polisztirollal, vagy használnak 3 rétegű üvegezést. De ha éppen elindulunk egy picit északra, nézzük meg a magyarok egyik kedvenc Lengyel városát Zakopane-t, akkor láthatjuk, hogy nem ritka a purhabos tetőszigetelés, a 20 cm-es hőszigetelés a homlokzaton és a 3 rétegű üvegezés. Rengeteg fát és lemezt használnak. Véleményem szerint ezt a statisztikát 60/40 arányban inkább a földrajzi elhelyezkedés, majd a gazdasági helyzet generálta.
A magyar lakosság 6,1 százalékának jelent gondot a ház kifűtése, amely a táblázat szerint az átlagtól jobb, de középszerűnek mondható. Ez az átlag 2012-től a válság végétől folyamatosan csökkent, de érdemes figyelembe venni, hogy egyre nagyobb igény lett a hőszigetelésre is. 2021-től pedig újabb szigorítások várhatóak az energetikai szabványokra vonatkozóan.
Kifűtetlen ingatlanok Magyarországon
Felhívás! Ha van kedve tovább vinni a számításokat, akkor ajánlom ezt az oldalt, ahonnan a statisztikai adatokat szedtem. Érdemes lenne elemezni a vizsgált országok szeptember-április közötti hőmérsékletét, illetve a fizetés/fűtésköltség arányával egy súlyozott átlagból lehetne levonni a következtetést. Nagyon jól tovább lehetne vinni azt is, hogy mivel fűtünk Európában. Az eredményekre mindenképpen kíváncsiak vagyunk, egy ilyen kutatásba mi is szívesen beszállunk.
A legkevesebben Svájc (0,6%), Norvégia (0,9%), Ausztria (1,6%) és Finnországban (1,7%) fáznak, ami még így is a lakosság 2 százaléka alatt van. Ezek az országok gazdaságilag sokkal fejlettebbek és tehetősebbek nálunk, sőt a megújuló energiafelhasználása az abszolút felhasználásukhoz képest is a világ élvonalába tartozik.
Sajnos ezen cikk írása nem kis időt vett igénybe, mivel sok statisztikai számadatot kutattam azért, hogy a leghitelesebben lehessen azt prezentálni, hogyan is állunk fűtésügyileg az uniós átlaghoz képest. A blogcikk készítése közben feljött egy új hír a G7 magazin honlapján, amely ugyanezen eurostat kutatócég jelentését elemezve azt mondja, hogy minden 9.-ik magyar háztartás késett tavaly a közüzemi számlákkal, amely az uniós átlaghoz képest a hátsó harmadba esik. Ebben a harmadban jelen vannak a görögök és a bolgárok is.
Ezen statisztika mellé beteszek egy gázár statisztikát is, amely eurocentben értendő és itt látható, hogy ettől függetlenül tőlünk majdnem mindenhol drágább az energia, amelyet ha összevetünk a vásárlóerővel, akkor is kedvező áron kapjuk a gázt. Az áram esetében még ettől is jobb helyzetben vagyunk. Ha visszatérünk a kifűtetlen házak statisztikájához, akkor minden olvasónk vonja le a saját maga következtetését, hogy miért is lehetünk jobbak az átlagnál, ha a számlákkal mégis csúszunk, de ettől függetlenül mégis sokkal kedvezőbben kapjuk az energiát.
Hazánkban a háztartások rezsiköltségének átlagosan a 75 %-a fűtésre megy el. Mi hőszigetelő szakemberek ezt vagyunk hivatottak csökkenteni. Segítünk megtalálni azt a megoldást, amellyel ár/érték arányban hosszútávon a legtöbbet lehet kihozni az ingatlanából. Nem titok, a legtöbb hő általában a falazaton, majd a tetőn és ezt követően a nyílászárókon keresztül távozik. A háztartások legalább 60%-ban nincs megfelelő tetőszigetelés, amelyet akár Ön is különösebb szakértelem nélkül kivitelezhet. Szigetelőanyag webáruházunkban korszerű kőzetgyapot tetőszigetelő lapokat árusítunk. A homlokzat szigeteléséhez érdemes előre jól megtervezni, hogy milyen szigetelőanyagot választ. A trendek még 2005 környéként 5 cm körül, míg mára leginkább a 15 cm-es vastagságra emelték az általános szigetelési vastagságot. Mivel fejlődtünk a hőtechnikai ismeretekben, ezért mára az se mindegy, hogy az adott falazattípusra milyen szigetelőanyagot rakunk fel. Nem mindegy, hogy milyen falazaton milyen típusú szigetelőanyagot alkalmazunk. Az épületek legalább 60 százalékában nincs szigetelve a födém és ezen a ponton átlagban 25% körül távozik a fűtési energia. A leggyorsabban és a legjobb ár/érték arányban a tetőszigetelés fog megtérülni, amelyhez webáruházunkban is talál alapanyagot.
Egy jó homlokzati hőszigeteléssel akár tovább csökkentheti a fűtésköltségeket, mivel a falazaton átlagban 35% energia távozik. Homlokzati hőszigetelő rendszereink jelenleg 3 féle, polisztirol, grafitos és kőzetgyapot alapúak, továbbá egy keményhabos xps lábazati hőszigetelést is kínálunk.
Források:
https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/DDN-20200120-1?inheritRedirect=true&redirect=%2Feurostat%2Fnews%2Fwhats-new
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Natural_gas_price_statistics
