Hőveszteség számítás házhoz: így lesz pontos
Mit jelent valójában a hőveszteség?
A hőveszteség leegyszerűsítve az a hőteljesítmény, amit a ház folyamatosan „kidob” a külvilág felé. Ezt a fűtésnek pótolnia kell, különben esik a belső hőmérséklet. A hőveszteséget általában wattban (W) vagy kilowattban (kW) szoktuk megadni, és jellemzően a tervezési téli állapotra számoljuk (kinti hideg, bent komfort).
Fontos különbség: a hőveszteség nem egyenlő az éves fogyasztással. A hőveszteség pillanatnyi „csúcsterhelés” jellegű, míg a fogyasztás (kWh) az időt is tartalmazza. A homlokzati hőszigetelés mindkettőt javítja: kisebb csúcsteljesítmény kell és kevesebb energia fogy.
Hőveszteség számítás házhoz - miből áll össze?
A teljes hőveszteség több részből adódik össze. Ha a lényegre akarunk koncentrálni, két fő tételt érdemes fejben tartani: a szerkezeteken át távozó hő (fal, födém, nyílászáró), és a légcsere hővesztesége (szellőztetés, infiltráció).
1) Transzmissziós hőveszteség: falak, födém, padló, ablak
Itt jön be a jól ismert U-érték (hőátbocsátási tényező). Minél kisebb az U, annál kevesebb hő megy ki 1 m2 felületen, 1 K hőmérsékletkülönbségnél.
A számolás logikája egyszerű:
Q = U × A × ΔT
- U: a szerkezet U-értéke (W/m2K)
- A: felület (m2)
- ΔT: belső és külső hőmérséklet különbsége (K)
A buktató itt az, hogy a valós ház nem egyetlen falból áll. Szigetelési döntésnél gyakran a homlokzati fal adja a legnagyobb, legjobban javítható részt, de nem mindig. Ha például a padlásfödém szigeteletlen, sokszor ott folyik el a pénz először.
2) Légcsere hőveszteség: amikor a ház „szellőzik” helyettünk
A régi nyílászáróknál, laza záródásoknál a légcsere hővesztesége meglepően nagy lehet. Új ablakoknál viszont a légcsere csökken - ami komfortban jó, páratechnikában viszont feladatot ad (szabályos szellőztetés, párakezelés).
Itt nincs egyetlen minden házra igaz szám. „It depends” helyzet: más egy 1978-as Kádár-kocka, más egy 2005-ös téglaház, és más egy panel. Épp ezért a túlzottan leegyszerűsített online kalkulációk sokszor vagy túlbecsülnek, vagy alálőnek.
A leggyakoribb hibák, amik miatt félremegy a kalkuláció
A rossz hőveszteség számítás tipikusan nem azért rossz, mert valaki nem tud szorozni, hanem mert rossz adatból számol. Néhány tipikus csúszás:
Az első a felületek elnagyolása. A homlokzati felületből levonandó nyílászárókat sokan vagy elfelejtik, vagy rossz aránnyal számolják, és ezzel torzítják a falhányadot.
A második a rétegrend találgatása. „Biztos 30-as tégla” helyett érdemes megnézni a tervet, vagy legalább a falvastagságot és az anyagát beazonosítani. A vegyes falazat (tégla + vályog + utólagos javítás) különösen csalóka.
A harmadik a hőhidak figyelmen kívül hagyása. Koszorú, födémcsatlakozás, erkélylemez, lábazat - ezek ott vannak, és ha a homlokzati rendszer részletei nincsenek rendben (profilok, ragasztás, dűbelezés, csomópontok), akkor a papíron szép számok a valóságban nem jönnek.
A negyedik a „csak a falat számoljuk” gondolkodás. Hőtechnikai szempontból a ház egy rendszer. Ha a falat megfogja, de a födémen és a lábazaton továbbra is elszökik a hő, a megtakarítás kisebb lesz, mint amit vár.
Hőveszteség számítás házhoz lépésről lépésre (érthetően)
Nem kell rögtön mérnöki szoftverrel kezdeni. A jó döntéshez gyakran elég egy tisztességes, adat-alapú közelítés, amit utána felméréssel pontosítunk.
1) Írja össze a ház alapadatait
Alapterület, belmagasság, szintek száma, falazat típusa, tető/födém kialakítás, nyílászárók kora és állapota. A tájolás is számít: az északi, szeles oldal jellemzően „rosszabbul viselkedik”, mint a déli.
2) Ossza fel a határoló felületeket
Fal, födém (padlásfödém vagy lapostető), padló/pincefödém, ablak-ajtó felületek. Ha csak a homlokzati hőszigetelésről dönt, akkor is érdemes látni a teljes képet - mert lehet, hogy a legjobb első forint nem a falon hozza a legnagyobb eredményt.
3) Becsülje meg a jelenlegi U-értékeket
Itt jön a gyakorlat. Régi tömör tégla, B30, vályog, beton - mind más. Nem kell tökéletesen eltalálni, de ha két kategóriát téved, már teljesen más lesz a hőveszteség. Ha bizonytalan, kérjen segítséget, mert ez az a pont, ahol a „szomszéd azt mondta” sok pénzbe kerülhet.
4) Számoljon ΔT-vel reálisan
Általában 20-22 C belső hőmérséklettel érdemes számolni. A külső tervezési hőmérséklet településtől függ, de a lényeg: ne átlagos téllel számoljon, hanem azzal, amikor tényleg fűtési csúcs van. A kazán, hőszivattyú, radiátor méretezése szempontjából ez döntő.
5) Nézze meg, mit változtat a szigetelés
A homlokzati rendszereknél az anyag hővezetése (lambda) és a vastagság együtt adja a javulást. Gyakorlatban:
- Grafitos EPS jellemzően 15-20%-kal jobb hőszigetelő képességet ad azonos vastagság mellett, mint a fehér EPS.
- Kőzetgyapot előnye, hogy pára- és tűzvédelmi szempontból sok háznál megnyugtatóbb választás, és hangban is tud adni pluszt. Cserébe más rögzítési és kivitelezési fegyelmet igényel.
- Lábazatra nem EPS való, hanem jellemzően XPS, mert ott nedvesség, fröccsenő víz és mechanikai igénybevétel van.
Itt nincs univerzális győztes. Ha szeles, hőhidas, vegyes szerkezetű házról beszélünk, gyakran a csomóponti megoldások és a kivitelezés minősége többet számít, mint az, hogy a katalógusban 0,031 vagy 0,038 a lambda.
Mennyire „elég” a 10, 15 vagy 20 cm?
A vastagság kérdését mindenki szereti egyetlen számmal letudni, de a helyes válasz az, hogy a ház hőtechnikai állapotától és a céljától függ.
Régebbi családi házaknál 10 cm EPS sokszor érezhető komfortjavulást és jellemzően 20-30% körüli megtakarítást hozhat a falon keresztüli veszteségek oldaláról - de ez nem azt jelenti, hogy a teljes számlája ugyanennyivel csökken. Ha a födém is gyenge, ott maradhat a „rés”.
15 cm gyakran már kiegyensúlyozottabb, különösen, ha a ház egyéb elemei is javítva vannak. 20 cm akkor kerül elő, ha magasabb cél van (alacsonyabb fűtési igény, korszerűbb gépészet, hosszú távú rezsistabilitás). Viszont a túlzott vastagság sem mindig okos, ha közben a lábazat, a csatlakozások vagy a párakezelés nincs rendben.
Amit a hőveszteség számítás nem mond meg, de a döntéshez kell
Két ház papíron hasonló lehet, a valóságban mégis más lesz a végeredmény. Az okok jellemzően gyakorlatiak.
Az egyik a kivitelezés minősége. Ragasztás, dűbelezés, hálózás, élképzés, alapozás, vakolat - ha ezek közül egy-kettő gyenge, a rendszer nem úgy működik, ahogy kellene. A megtakarítás és a tartósság a részleteken múlik.
A másik a csomópontok kezelése: nyílászáró környezet, redőnytok, párkány, attika, lábazat-fal találkozás. Ezek a pontok gyakran „kiszívják” a számítás nyereségét, ha elnagyoltak.
A harmadik a fűtési rendszer reakciója. Szigetelés után sok házban kisebb előremenő hőmérséklet elég, egy kondenzációs kazán vagy hőszivattyú pedig ettől hatékonyabb lehet. De ha a szabályozás rossz, vagy túl van méretezve a rendszer, a megtakarítás egy része elmegy.
Mikor érdemes szakemberrel felméretni?
Ha a cél az, hogy ne csak „valamit csináljunk”, hanem jól költsük el a pénzt, akkor a felmérés ott térül meg a leggyorsabban, ahol bizonytalan a falazat, sok a hőhíd, vagy vegyes a ház szerkezete. Tipikusan ilyenek a régi kockaházak utólagos toldásokkal, a vályog-tégla vegyes falak, a részben alápincézett épületek, vagy ahol már volt némi felújítás, de nem rendszerben.
Ha úgy érzi, hogy jó lenne mindent egy kézben látni - anyag, mennyiségszámítás, kivitelezés, garancia - akkor a homlokzatihoszigeteles.hu pont erre épít: felméréssel és kalkulációval indul, majd komplett rendszerben gondolkodik EPS, grafitos EPS, kőzetgyapot és lábazati XPS megoldásokkal.
A legjobb kérdés, amit feltehet: „Hol megy ki a legtöbb hő most?”
A hőveszteség számítás házhoz nem azért kell, hogy legyen egy szép szám a végén. Azért kell, hogy megmondja, hol a legnagyobb a veszteség, és mi az a beavatkozás, ami a legjobb arányban hoz komfortot, megtakarítást és értéknövekedést.
Ha egy dolgot vigyen magával: ne a vastagságot válassza elsőnek, hanem a ház gyenge pontját. Ha megvan a gyenge pont, a megfelelő rendszer és vastagság már sokkal könnyebben adja magát - és onnantól a kivitelezés minősége lesz az, ami a számokat valódi, érezhető meleggé alakítja a falakon belül.
