- Országos szintű ingyenes helyszíni felmérés és árajánlatadás -

A hőhidak nagyon leegyszerűsítve „energiaelnyelő lyukak”, amelyek a szokványos külsőburkolatokhoz képest magas hővezető képességekkel rendelkeznek. Mindig a fűtött belső helyiségek és a külső levegő, vagy a fűtetlen épület részek között jön létre; vagyis a hőhidak a fűtött helyiségeket összekötik a fűtetlen részekkel, vagy a külső levegővel.

 

Technikai megközelitésben a hőhidak helyileg körülhatárolható zavarokat jelentenek az épületelemekben. Formájukat tekintve lehetnek pontszerüek, vonal formájúak, vagy foltszerűek.  Így tehát egy külső épületelem felülete akkor szolgál hőhídként, ha azon keresztül a fűtési időszakban több meleg szökik el, mint egy zavartalan, kiterjedt felületen keresztül.  A Hőhidak kialakulása három okra vezethető vissza.

Geometriailag feltételezett hőhidak: Ezek ott alakulnak ki, ahol a hőt felvevő belső felület kisebb, mint a hőt leadó külső felület. – tipikusan az épületek éleinél és a sarkoknál.  Ezek többnyire foltszerű hőhidak kialakulásához vezetnek.  Pl. az épületek külső falainak élei foltszerű hőhidakat alkotnak. A belső él kis hőfelvevő felületével szemben sokkal nagyobb külső hőleadó felület áll szemben.  Az élen keresztül ráadásul több meleg szökik el,  mint a falfelület zavaroktól mentes területén. Ennek  további következményeként az él teljes belső hosszában jelentősen alacsonyabb hőmérséklet uralkodik, mint a belső falfelület többi részén.

Szerkezetileg feltételezett hőhidak: Ilyenek ott fordulnak elő, ahol a szerkezetben szükségszerűen magasabb hővezető képességű anyagokkal szakítják át az egyébként alacsony hővezetők épességű külső épületelemet. Nevezhetjük ezeket az anyag által feltételezett hőhidaknak is, általában pontszerűen vagy vonalszerűen alakulnak ki.  Példák az ilyen hőhidakra:

  • Betomfödém megtámasztása
  • Az ablak csatlakoztatása a szigetelt falhoz
  • A szigeteletlen ablak-áthidaló
  • Az ablakpárkány
  • A külső falazaton áthaladó betontámaszték, vagy betonkoszorú
  • Egy kiugró előtető
  • A szigetelést áttörő szerkezeti elemek, pl. fémből fémből készült falkötő kapcsok
  • Kiugró betonerkély

 

A geometriailag és szerkezetileg feltételezett hőhidak felléphetnek önállóan, elszigetelten,  de gyakori az is, hogy egy-egy helyen hatásuk összefonódik.

Szakszerűtlen kivitelezésből adódó hőhidak: Ilyenek akkor keletkeznek, ha pl. a tető szigetelése nem tölti ki a szarufák között rendelkezése álló teret, vagy lyukak vannak a szigetelésben,  ha elcsúsznak a szigetelési rétegek,  vagy hiányosan történt a légmentesítés, esetleg az elemek illesztése a külső fal és az ablakkeret között nem megfelelő.

 Következmények: A hőhidak megnövelik a fűtőenergia-felhasználást.  A nagyobb mennyiségű eltávozó hő megnöveli a háztartás energiaköltségeit. A hőhidak csökkentik a belső tér által nyújtott kényelemérzetet, mivel megnövekedett hőleadás következtében a belső felületek hőmérséklete csökken. Így a ház lakója/használója is több hőt veszít. Az alacsonyabb belső felületi hőmérséklet következtében pára csapódhat le a hőhíd környezetében. A hosszabb időn át tartó átnedvesedés épületkárosodáshoz és penészgombák megtelepedéséhez vezethet. Extrém esetben ezt akár a tartó faszerkezet tönkremenetelét is maga után vonhatja.

A régebbi, szigeteletlen épületek esetében a hőhidaknak aligha van energetikai kihatása. Annál inkább jelentkezik azonban a hatás nedvességtechnikai szempontból, a falaknál megfigyelhető extrémen alacsony belső felületi hőmérséklet ebben az esetben is pára és penészképződéssel jár.

A nagyon jó hőszigetelésű szerkezetek , mint pl. az alacsony energiafelhasználású vagy passzív házak esetében, ezzel szemben minden egyes hőhíd jelentős többlet-energiaveszteséget okoz.

A külső épületelemek teljes hőátadásából eredő energiaveszteség mintegy egyharmada a hőhidakon keresztül megy veszendőbe.

A hőhidak visszaszorítása: A geometriailag feltételezett hőhídak elméletileg a gömbformát megközelítő épületformák kialakításával lenne elképzelhető, ahogyan azt az eszkimó iglók egészen jól megvalósították. Napjaink építészeti gyakorlatának, törekvései arra irányulnak, hogy a hőhidakat kompakt építőtestek segítségével küszöböljék ki.

Bár az erősen tagolt építőelemek sem okoznak problémát a geometriailag feltételezett hőhídak szempontjából, amennyiben az épület teljes felületét megfelelő hőszigeteléssel vesszük körbe. Ebben az esetben még az épület sarkainak belső élei felületének hőmérséklete is csaknem eléri a belső levegő hőmérsékletét.

Annál inkább éreztetik azonban hatásukat a szerkezetileg kialakult és szakszerűtlen kivitelezésből adódó hőhidak, mert ezeknél fokozottan lép fel a hőveszteség.

A jó tervezés és a technika mai állásának megfelelő kivitelezés csaknem valamennyi hőhídat képes kiküszöbölni, vagy legalábbis hatását erőteljesen csökkenteni.

Érdeklődjön most ügyfélszolgálatunkon

SPAM elleni védelem: Írja be számmal a tizenkettest!
Az ön E-mail címe:
Telefonszám
Írja be az üzenetet:

Megtakarítás kalkulátor

 

 

Hőszigetelés vastagsága:

cm

 

Átlagos fűtésszámlám a

szigetelés előtt:

Ft/hó

 

 

 

Megtakarításom a

szigetelés után:

Ft/hó

A kalkulátor még béta változat és lehetnek eltérések! Ahhoz, hogy kifejezetten az ön otthonához pontos kalkulációt kapjon, keresse ügyfélszolgálatunk!

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com

Hőszigetelés nélkül

Hőszigetelő rendszerek

Homlokzati hőszigetelés

 
Google PageRank   Cégünk a WinDinamic nyílászáró rendelésfelügyeleti szoftvert használja - nyílászáró program, nyílászáró szoftver