Alapveten nincs rossz szigetelő anyag, de mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága és a maga speciális alkalmazási területe. A mesterséges falazóanyagok mellett vannak természetes falazóanyagok is. ( terméskő, agyag, vályog.) A fát tömörfa, vagy rétegelt faszerkezetként alkalmazzák. A hőszigetelő anyagok közt megkülönböztetünk természethez közeli, és mesterséges szigetelőanyagokat.

Mesterséges falazóanyagok: Az alapnyagot a falazóanyagok előállításához a homok, a horzsakő, mész, agyag és gipsz szolgálja. Ezekből az alapanyagokból a falazóelemeket hő, nyomás, vízgőz, vagy különböző vegyi anyagok hozzáadásával állítják elő. Sajnos még mindig a monolitikus építés mód van gyakorlatban; vagyis a külső falazat kiképzésekor csak egyetlen szint a falazótégla szintje kerül kialakításra, amelyet belülről és kívülről vakolattal látnak el.

Ahhoz, hogy ezzel a módszerrel valamelyest is elfogadható hőszigetelést kapjunk, nagy falvastagságra, minimálisan 36,5 cm-es falazatra van szükség: és ezzel együtt levegő van a téglában, annál sűrűbb és nehezebb az építőelem. Minnél több a levegő az építőelemben,annál könnyebb az anyag, és annál jobb a hőszigetelés képessége,míg hővezetőképessége romlik.

Tégla: A legnagyobb piaci részesedést képviselő falazóanyag a lukacsos piros tégla, amelyek 240, 300, 365, és 490 mm-es méretben kaphatóak.A téglát az agyag 900-1100 celsius fokon történő kiégetésével állítják elő. Szabvány szerint három tipusát különböztethetjük meg:

• tömör tégla
• állólyukú tégla
• nagy falazóblokk

Az alapanyagok széleskörű rendelkezésre állása miatt korábban rövid szállítási utakkal kellett számolni. Napjainkban azonban az európai téglagyártás centralizálódó tendenciát mutat. A primerenergia-felhasználás a különböző termelési eljárások miatt az egyes tipusok esetében nagyon különbözőséget mutat, ezért alkalmazási területeik a következőképpen alakulnak:
- A klinkert, vagy előfaltéglát homlokzatok kialakítására használják. Előnye, hogy nyomás és fagyálló.
- Az állólyukú téglát a vakolt és burkolt falak kialakítására használják.
- A porózus téglát hőszigetelő falazatokhoz használják.

A kisebb sűrűségű téglák anyagához fűrészport, vagy polisztirol golyócskákat kevernek, így nagyon kevésre lehet csökkenteni a tégla hővezetőképességét,így javítva a hőszigetelést. A falazóhabarcsok által létrehozott hőhidak elkerülése érdekében műgyantatartalmú vékony rétegű habarcsot alkalmaznak.

A mészhomoktégla nagyságrendekkel rosszabb hőszigetelési képességgel bír, mint az agyagtégla, ugyanakkor nyomásállósága is jelentősen nagyobb.

Alkalmazási terület:
- Az élőfal-mészhomoktéglát fagyálló homlokzatok és vakolt falak létrehozására használják.
- A tömör és likacsos mészhomoktéglát válaszfalak, belső- és pincefalak építésére használják.

Ezek olcsó, és statikailag kiemelkedően alkalmas építőanyagot adnak. Külső falak esetében ezért külső hőszigeteléssel alkalmazzák.

Betontégla:

Mindenek előtt homokból és cementből különböző adalékanyagok hozzáadásával különböző építőelemeket állítanak elő. Mivel a beton nagyon sűrű anyag, ezért semmiképpen nem nyújt hőszigetelést, a sűrűség csökkentése, és ezzel együtt a hőszigetelés tulajdonságok javítása érdekében különböző adalékanyagok alkalmazása szükséges.

Alkalmazási terület:

• Kohósalak-téglák azonos formátumban és nyomásállósággal készülnek, mint a likacsos mészhomoktéglák. Ezeket kohósalakból állítják elő.
• A beton falazóblokkot garázsok és pincefalak építésére használják. Manapság még normál kivitelben alkalmazzák ezeket, de néhol már alkalmazzák a T-blokkokat.
• A könnyűbeton téglák kaphatóak tömör, likacsos, és falazóblokk formájában is. Ezeket 1-4 kamrás változatban gyártják, a pórusos szerkezetet különböző adalékokkal érik el. Pl. Téglazúzalék,duzzasztott anyag, horzsakő stb. Ezzel alacsony anyagsűrűséget tudnak elérni, emellett alacsony hővezetőképességet.

A nagy szilárdság mellett csekély súllyal bírnak, így olyan csekély hővezetőképességet érnek el, melyek a mesterséges falazóanyagok közül legjobb szigetelési értékeknek tekinthetőek a tégla kivételével.
A fejlesztések célja az elemek méreteinek és hővezetési képességeinek csökkentése. Vannak azonban másmegoldások is: A kívánt épületmagasságot polisztirol-falzsaluzó elemekkel rakják össze, majd az elemeket könnyűbetonnal öntik ki.

Összefoglalva: A legjobb tégla, és pórusos falazóelemekkel hasonlóan jólszigetelt külső falakat építhetünk, ám számba kell vennünk ezek hátrányait is. ( A fagyhatár a falban helyezkedik el, a belső felületek hőmérséklete alacsonyabb, hőhidak okozta károsodások.) Tehát összességében nagyobbak a befektetési költségek és kisebb a lakóterület.
Jó tervezési munkát követően nem kell többletköltségekkel számolnunk, ha azonban mégis, egy jó hőszigetelés esetében várható 10-35%-os megtakarítás.
Jobb alternatívát szemmel láthatóan a szigetelt szerkezetek nyújtják, amelyek összeségében nem drágábbak, mint a legjobb falazatok. A megfelelő statikát a keskenyebb, ám nehezebb és ezzel egyidejüleg viszonylag olcsóbb falazóelemek (pl. mészhomok-tégla) biztosítják. A szükséges hőszigetelést ezekben a szerkezetekben a szigetelőanyagok adják, amelyek egyidejüleg védik is a teherhordó falazatot az időjárás hatásaitól, és a hőhidak kialakulásának is gátat szabnak.